Azért tettem fel a bevezető beli kérdést, mert nem minden eb szeret illetve bír utazni. Egy ismerősömnek pl. a vadászkutyája minden út alkalmával hányt, illetve bekakilt, bepisilt. Valószínűleg félt az autózástól.

Axy és más kutyák is (pl. a Frenki nevű westi barátunk) imádnak kocsikázni. Hogy miért?

Talán ha kicsi kortól szoktatva vannak hozzá, akkor ez nem okoz gondot. Sőt! Kölyökként fokozatosan lehet hozzászoktatni a járműhöz, egyre hosszabb és nagyobb utakra vinni ahogy nől a kedvenc, és akkor talán felnőtt korára nem lesz vele gond.

De mindenképp ügyeljünk kutyánk biztonságára! Ha kis testű - szállítsuk erre alkalmas boxban, amit megfelelően rögzítettünk az autóban, hogy ne mozduljon el helyéről, ne csuszkáljon. Ha nem akarjuk igy vinni a kutyát, vagy nagytestü, akkor mindig jöjjön velünk valaki segitség, aki a hátsó ülésen ügyel a kutyára. Ne szállitsuk magunk mellett az első ülésen, mert az balesetveszélyes. Ha hátul utazik a kutya, akkor szoktassuk hozzá, hogy a lábrészen maradjon. Ha az ülésen helyezkedik el egyedül, akkor nől a balesetveszély egy esetleges hirtelen fékezésnél, vagy hogy a kutya az előtte ülő gazdáját megzavarja a vezetésben, ami szintén balesetet okozhat.

Ha utazunk, mindig gondoskodjunk kutyánknak ivóvizről, és többször álljunk meg vele pihenni, kicsit mozogni, illetve pisiltetni. Ne nyissuk ki az ablakot, mert a kutya szeme a nagy huzattól begyulladhat. Ne engedjük, hogy a nyitott ablakon kidugja a fejét menet közben, mert a megfázáson, szemgyulladáson kívül ez szintén balesetveszélyes.

Véleményem szerint kellő körültekintéssel, odafigyeléssel, szeretettel és türelemmel majd minden kutya ránevelhető az autózásra.

Ha igy sem megy, kérjük ki állatorvosunk tanácsát.